Milyen anyagokat tartalmaz az ashwagandha?

Szponzorált tartalom

ashwagandha

ashwagandha

Ahogy az ashwagandha szakmai neve – Vitania intoxicativa – is sugallja, gyökere olyan anyagok komplexét tartalmazza, amelyek jótékony hatással vannak a szervezet mentális és fizikai állapotára.

Antioxidánsok.

Ez az egyik legfontosabb anyag, amelyet külső forrásból (pl. táplálékkal) juttathatunk a szervezetünkbe.

Fontosságuk abban rejlik, hogy megvédik a szervezet sejtjeit az oxidánsoktól = szabad gyököktől (ROS), amelyek olyan degeneratív betegségek hátterében állnak, mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az immunrendszer gyengülése, az agyműködési zavarok és a szürkehályog.

A szabad gyököket nem lehet teljesen elkerülni – a szervezetben még az egészséges anyagcsere melléktermékeként is keletkeznek. A szervezetben lévő szintjüket elsősorban az egészségügyi stílus befolyásolja – ha dohányzol, alkoholt fogyasztasz, rendszertelenül étkezel, nem tartalmaz elegendő gyümölcsöt és zöldséget az étrended (napi 5 adag), több mint valószínű, hogy több szabad gyök van a szervezetedben, mint antioxidáns, és ezért nagyobb a degeneratív betegségek kialakulásának kockázata.

Az antioxidánsok elősegítik a szervek egészséges működését és meghosszabbítják a szervek élettartamát.

Az Ashwagandha nagy mennyiségű katechint tartalmaz, amelyet a tudósok a legerősebb antioxidánsnak tartanak. A kémiailag izolált katechin számos gyógyszer összetevője. Jelenleg a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére kutatják. Egy tavalyi metaanalízis szerint csökkenti a prosztatarák kockázatát is. Egy tavalyi metaanalízis szerint csökkenti a prosztatarák kockázatát is.

Alkaloidok

Ezek az anyagok erős biológiai hatással vannak az emberi szervezetre, és túlnyomórészt csak a növényekben találhatók meg. Az ashwagandhában található legjelentősebbek főként az izopeletierin, az anaferin, az anahygrin és a cuscohygrin, összesen 12 darab. Az alkaloidok a fajtól függően gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, neurofarmakológiai és antimikrobiális hatással rendelkeznek. Helyi érzéstelenítőként is működnek, gombákat pusztítanak és még sok más. Fontosak a szervezetben lejátszódó egyéb kémiai reakciókhoz.

Szaponinok

A legjelentősebbek a szitoindozidok, amelyek az ashwagandha stresszellenes hatását adják. Sikeresen küzdenek a szorongás, a magas vérnyomás ellen.

Laktonok

Az Ashwagandha szteroid laktonokat tartalmaz – különösen a withanolidok A-tól Y-ig, witanozidokat és witaferineket. A withanolidok számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek pozitívan befolyásolják a test optimális egészségének fenntartását. Adaptogén, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, nyugtató/anxiolitikus, köhögéscsillapító és immunmoduláló hatásuk klinikailag bizonyított.

Emberi szempontból ezek az anyagok okozzák az ashwagandha legtöbb egészségügyi előnyét: növelik a szervezet stresszel szembeni ellenálló képességét, segítenek a szervezetnek alkalmazkodni a fokozott fizikai és szellemi erőfeszítésekhez;

vízhajtó hatásúak, így segítik a veseműködést és enyhítik a különböző duzzanatokat; csökkentik a magas vérnyomást és küzdenek a zöldhályog ellen;

ellazítja az izmokat és csökkenti a stresszhormon kortizol szintjét a szervezetben;

elnyomja a száraz és irritáló köhögést;

pozitív hatással vannak az immunrendszerre, és segítenek növelni annak ellenálló képességét.

A B3-vitamin egyik legismertebb formája, a niacin a B-vitamin-komplex része, amely számos élelmiszerben megtalálható, például a babban, a tojásban, a tejben, a húsban, a zöld zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonafélékben. Ez egy olyan alapvető szerves anyag, amelyre a szervezetünknek számos fontos élettani folyamat elvégzéséhez szüksége van. A niacin mellett a B3-vitamin más ismert formái közé tartozik a nikotinamid és az inozitol-hexanikotinát, amelyek ugyanilyen pozitív hatással vannak a szervezetünkre. Ebben a cikkben egy kicsit bővebben beszélünk róla, és megvitatjuk, hogy miért kell gondoskodnod a rendszeres beviteléről is.

Az úgynevezett B-komplex vitaminok mindegyike fontos üzemanyag a szervezetünk számára, részt vesznek az összetettebb szénhidrátok egyszerű cukrokká, különösen glükózzá történő lebontásában, amely az egyetlen energiaforma, amelyet a testünk sejtjei képesek felhasználni. Természetesen számos más, nagyon fontos szerepet is betöltenek. A niacin ebben a tekintetben sem kivétel, és tulajdonságait egyre több profi és amatőr sportoló kezdi értékelni. Miért van ez így?

MEGNÖVEKEDETT VASCULARITÁS

A vaszkularitás kifejezés különösen a testépítés területén ismert, amely az emberi test felszíni vénáinak láthatósági szintjére utal, különösen a felső és alsó végtagokon. Ez az egyik olyan terület, amelyet a versenyvizsgákon különösen szigorúan figyelnek, és gyakran döntő tényező a végső értékelésben. A fokozott érellátás az edzés során a dolgozó izmok véráramlásának növekedését eredményezi, ami lehetővé teszi az izmok energiaellátásának növekedését, így növelve a teljes edzéskapacitást.

NIACIN ÉS NÖVEKEDÉSI HORMON

A szomatotrop vagy, ha úgy tetszik, növekedési hormon, kétségtelenül testünk egyik legfontosabb hormonja, amely, ahogy a neve is sugallja, felelős (nem csak) a szervek és szövetek megfelelő növekedéséért (de a regenerációért is), a harántcsíkolt (vázizomzat) izmok kivételével. A niacin egyik legjobban leírt pozitív hatása, hogy hatással van az agyalapi mirigy elülső lebenye, a hipotalamusz által termelt hormon fokozott kiválasztására. A rendszeres használat kulcsfontosságú ebből a szempontból, de a fogyasztás helyes időzítésének részletei is nagyon fontosak. Ajánlott 1 gramm niacint bevenni körülbelül egy órával az edzés előtt, és 1 grammot körülbelül 3 órával az edzés után.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ZSÍRANYAGCSERE

Amint azt a cikk bevezetőjében már felvázoltuk, a glükóz a legegyedibb energiaforma, amelyet testünk sejtjei feldolgozni képesek. A niacin fontos szerepet játszik ebben a tekintetben, mivel elősegíti az összetett energiarészecskék, különösen a szénhidrátok egyszerű formákra történő lebontását, amelynek alapvető építőköve a glükóz. Nem hanyagolhatjuk el azonban a zsírokat, a leggazdagabb energiában gazdag részecskéket. Anyagcseréjüket az úgynevezett lipoprotein részecskék segítik, amelyeknek több típusa létezik, de valószínűleg a legismertebbek, még a közvélemény szemében is, az LDL és a HDL részecskék, az úgynevezett rossz és jó koleszterin, amelyeket az összkoleszterinnel együtt rutinszerűen vizsgálnak például a szokásos vérvizsgálatok során. Az LDL azért kapta a nem túl hízelgő nevet, mert zsírrészecskéket szállít a szervezet különböző szöveteibe. Ha a zsírokat túlzott mennyiségben fogyasztjuk, és a szervezet nem tudja azokat megfelelően feldolgozni (túlzott energiabevitel vagy elégtelen energiafelhasználás), akkor a zsírlerakódásuk megnő. Ezzel szemben a HDL pontosan az ellenkező funkciót látja el, ezért a megszerzett tulajdonsága sokkal hízelgőbb.